Sokat hallottunk már a Net Zero, Carbon Neutral vagy Climate Neutral kifejezésekről. Mi a különbség ezek között? És hogyan energiatárolás hozzájárulni hozzájuk? Ebből a cikkből kitaláljuk.

Legyen szó nettó zéró, szén-dioxid-semleges vagy klímasemleges környezetről, az éghajlatvédelmi fellépés célja, hogy lassítsa, alkalmazkodjon vagy akár visszafordítsa az emberi civilizáció túlélési kihívásait az éghajlati válság alatt. A tudósok kutatásai szerint a jelenlegi éghajlati válság nagyrészt az emberi ipari forradalom által termelt nagyszámú üvegházhatású gáznak köszönhető, amely a Föld felmelegedését okozta. Ha nem sikerül megakadályozni, hogy a Föld az ipari forradalom előtt 1,5-2 Celsius-foknál jobban felmelegedjen, akkor a Föld 2100-ra valószínűleg alkalmatlanná válik az emberi lakhatásra. A globális felmelegedés megállításának egyik kulcsa, hogy 2050-re a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szintre csökkentsük.

Miért van nettó nulla, szén-dioxid-semlegesség, klímasemlegesség?

2020 januárjában a Microsoft olyan kihívást jelentett be, amely méltó az emberiség következő "moonshot"-jához: 2030-ra szén-dioxid-negatívvá válik, amikor a Microsoft több szén-dioxidot távolít el a környezetéből, mint amennyit kibocsát. A Microsoft vállalta, hogy 2050-ig a vállalat 1975-ös alapítása óta keletkezett összes szén-dioxid-kibocsátást eltávolítja a környezetéből, akár közvetlenül, akár az elektromos áram felhasználásával.

2020 júliusában az Apple bejelentette, hogy teljes üzleti tevékenysége, a gyártási ellátási lánc és a termék életciklusa 2030-ra szén-dioxid-semleges lesz, ami agresszívebb célt jelent, mint az IPCC (The Intergovernmental Panel On Climate Change) által kitűzött, 2050-re az éghajlatra gyakorolt zéró hatás elérésére vonatkozó célkitűzés.

Ugyanakkor a Microsoft összefogott a NIKE-vel, a Starbucks-szal, az Unileverrel, a Mercedes-Benz-szel, a Danone-nal és más iparági vezetőkkel, hogy létrehozza a "Transform To Net Zero" szövetséget, amely a különböző iparágak nettó nulla kibocsátásra való átalakulásának előmozdítása mellett kötelezte el magát.

Látható, hogy a Net Zero, a Carbon Negative, a Carbon Neutral vagy a Climate Neutral az éghajlati cselekvési cél, Mindezek célja az emberi civilizáció túlélését érintő kihívások lassítása, alkalmazkodása, sőt visszafordítása az éghajlati válság alatt.

A tudósok kutatásai szerint a jelenlegi éghajlati válság nagyrészt az emberi ipari forradalom által termelt nagyszámú üvegházhatású gáznak köszönhető, amely a Föld felmelegedését okozta. Ha nem sikerül megakadályozni, hogy a Föld az ipari forradalom előtt 1,5-2 Celsius-foknál jobban felmelegedjen, akkor a Föld 2100-ra valószínűleg alkalmatlanná válik az emberi lakhatásra. A globális felmelegedés megállításának egyik kulcsa, hogy 2050-re a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szintre csökkentsük.

Tehát a nettó nulla, szén-dioxid-negatív, szén-dioxid-semleges, klímasemleges stb. kifejezéseket mind használják az éghajlat-politikai célok meghatározására.

Mi az a nettó nulla, a szén-dioxid-semleges és az éghajlat-semleges?

Az IPCC meghatározása szerint:

Mi az a karbonsemleges?

A szén-dioxid-semlegesség, vagy egy vállalkozás vagy szervezet nettó nulla szén-dioxid (CO2) kibocsátása akkor valósul meg, amikor a CO2 eltávolítása eléri az egyensúlyi állapotot (a mérési időszak általában egy év).

Mi az a Net Zero, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás, a nettó nulla kibocsátás?

Mert a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok nem csak a szén-dioxid, hanem a metán stb. is. Az éghajlati válság megfordításához nem elegendő a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése önmagában, az összes üvegházhatású gáz kibocsátását csökkentenünk kell, a nettó nulla azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása közel nulla.

Az IPCC szerint a természetes üvegházhatás nélkül a Föld felszínének átlaghőmérséklete fagypont alá süllyedne, és az emberek nem lennének képesek élni. Az olyan emberi tevékenységek azonban, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és az erdőirtás, nagymértékben kiterjesztik a természetes üvegházhatást, és globális felmelegedést okoznak.

A Föld légkörének több mint 99%-je nitrogénből (N2) és oxigénből (O2) áll, a legmagasabb a nitrogén (78% a száraz légkörben) és az oxigén (21%), a két gáznak szinte nincs üvegházhatása.

Az üvegházhatást elsősorban a vízgáz okozza, ezt követi a szén-dioxid (CO2), és a légkörben lévő kis mennyiségű metán (CH4), ózon (O3), dinitrogén-oxid (N2O), klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k), klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k), hidrofluorozott szénhidrogének (HFC-k) szintén üvegházhatást okoznak.

Az IPCC szerint az elmúlt évszázadban az autók, repülőgépek, erőművek és gyárak nagy mennyiségű szenet és olajat égettek el, nagy mennyiségű CO2-t bocsátva ki, ami fokozta az üvegházhatást. Ráadásul a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok élettartama több évtizedes vagy annál is hosszabb ideig stabil, és az ipari forradalom óta gyorsan növekvő szén-dioxid-koncentráció jelenti a legnagyobb veszélyt.

Mi az a klímasemleges?

A különböző üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátására irányuló erőfeszítéseken túlmenően figyelembe kell venni a regionális vagy helyi geofizikai hatásokat, például a repülőgépek kondenzcsíkjaiból származó sugárzási kényszereket, és a nulla környezeti hatásra törekvő vállalkozásoknak vagy szervezeteknek lehetőségük van az éghajlati semlegesség elérésére.

Hogyan keletkeznek az üvegházhatású gázok?

Legalább hét üvegházhatású gáz létezik:

Szén-dioxid (CO2) : főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik;
Metán (CH4) : főként kérődzők (például juhok és tehenek) és hulladéklerakók bocsátják ki;
Dinitrogén-oxid (N2O) : főként a növénytermesztésben és az állattenyésztésben használt műtrágyákból származik;
Hidrofluor-szénhidrogének (HFC) : főként légkondicionáló és hűtőberendezésekből származó kibocsátások;
perfluor-szénhidrogének (PFCS) : főként az alumíniumiparból származnak;
kén-hexafluorid (SF6) : főként a kapcsolóberendezések bocsátják ki;
Nitrogén-trifluorid (NF3) : Elsősorban a számítógépgyártás során kerül kibocsátásra.

A szén-dioxid a legveszélyesebb üvegházhatású gáz a környezetre, nemcsak a magas kibocsátása miatt, hanem azért is, mert több száz évig a légkörben marad. Miután a szén-dioxidot az emberi termelés és élet során kibocsátott szén-dioxidot a természet nem tudja teljesen elnyelni. A tudósok kimutatták, hogy ebből a nagy mennyiségű szén-dioxidból 86% főként a fosszilis tüzelőanyag-folyamatok emberi kibocsátásából származik, a fennmaradó 14% pedig az emberi földhasználatból. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szén-dioxid-semlegesség már régen megjelent az életünkben, és ahhoz, hogy egy ilyen energiarendszer megváltozzon, az embereknek el kell kezdeniük megváltoztatni a hagyományos, fosszilis energia által vezetett energiarendszert.

A 2015-ös ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozón (COP 21) született meg a párizsi éghajlat-változási megállapodás, amelynek keretében több száz ország vállalta, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé válik. A párizsi klímaegyezmény legfontosabb eleme, hogy az abban megállapodott országok előmozdították a nettó nullás cél törvényi szabályozását, és biztosították, hogy az emberiség közös célja megvalósítható legyen.

A szén-dioxid-semlegesség céljának elérése érdekében globális konszenzussá vált az energia zöld átalakításának felgyorsítása a megújuló energiaforrások, például a fotovoltaikus és a szélenergia arányának növelésével. A napenergiaforrásokban gazdag területeken a fotovoltaika telepítése a lakosok tetőire nemcsak a villamosenergia-probléma egy részét oldhatja meg, hanem a stabil és biztonságos energiatárolási technológia révén még több ember számára teszi lehetővé a stabil életet. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális megújuló energiaforrásokból származó beépített kapacitás 2022-ben rekordmennyiségű, 300 GW-tal nőtt. 2030 után a világ évente átlagosan 1000 GW megújulóenergia-kapacitással fog bővülni. A megújuló energiaforrások beépített kapacitásának "vad hullámzása" közvetlenül az energiatárolás "merev igényét" hajtotta: a megújuló energiatermelés ingadozásának és volatilitásának megoldásához az energiatároló rendszeren keresztül kell beavatkozni az ingadozások csillapítása és a hálózat stabilizálása érdekében.

A fogyasztásmérő előtt (a villamosenergia-termelés, valamint az átvitel és elosztás oldalán) az energiatárolás képes kiegyenlíteni a villamosenergia-termelés ingadozásait és elnyelni a megújuló energiát. A frekvenciamoduláció és a csúcsidő-szabályozás révén javíthatja a villamosenergia-hálózat stabilitását is. A fogyasztásmérő után (a felhasználói oldalon) az energiatárolás segíthet az elosztott fotovoltaikus rendszerek önfogyasztásának elérésében, a felesleges energia eladható a hálózatnak, és a felhasználók a csúcsvölgy arbitrázs révén csökkenthetik a villamosenergia-költségeket.

A megújuló energiaforrások alkalmazása lehetővé teszi a CO2-csökkentést, ami hozzájárul a karbonsemlegességhez. A feljegyzések szerint az energiatárolás kiépítése jelentős CO2-kibocsátás-csökkentést eredményez. Különösen a fotovoltaikus energiával kombinálva, az energiatároló akkumulátorok a széntüzelésű egységekről a tiszta energia felé terelhetik a termelői terhelést, és a fotovoltaikus energia és az energiatároló akkumulátorok kombinációja alacsony költségű rugalmassági forrást kínál a villamosenergia-termeléshez. Ebben a hatalmas forradalmi hullámban a szén-dioxid-semlegesség egy lehetőség lesz, és azok, akik meglovagolják a szelet, kétségtelenül egy szebb holnapot fognak bevezetni.

Kapcsolódó termékek